Szerelem az utolsó vérig

Szerelem az utolsó vérig

J.W.Goethe: A korinthusi menyasszony (részlet) „Könnyekkel keveredik a kéj már, vágyban egybeforrva boldogok, egyikük csak a másikban él már, jégajak szív ajkat, mely lobog. S a lánynak, mikor dermedt vére forr, keblében a szív mégsem dobog.” Isabella léptei sietősen kopogtak a sötét sikátor macskakövein. Igencsak későre járt már, de a lányt ez egyáltalán nem zavarta. …

+ Read More

Így kerek a világ!

Így kerek a világ!

  Drága nagyikám gyakran mondogatta ezt. Sosem értettem, hogy mire gondol. Úgy látszik bizonyos kort meg kell élni ahhoz, hogy az ember tudja, hogyan is kerek. A csecsemőkoromból megmaradt csörgőm például, amit a szüleim raktak el emlékbe, nem csak kerek, hanem egyenesen gömbölyű volt. Jól fejbe is vágtam vele néha magamat. Ezt persze már a …

+ Read More

Zivatar

Zivatar

Enyhe szellő susogtatta meg a rezgő nyárfák levelét. Most, hogy kisütött a nap, a levelek fehér fonákja különös fényekkel villogott. Minden mozgásban volt, élt az egész liget. Gerzsont azonban ez már nem nagyon hozta lázba. Halálosan fáradt, semmi másra nem tudott gondolni, mint hogy minél előbb hazaérjen társaihoz, a megszokott helyre, ahol nem gyötörte a …

+ Read More

Mementó

Mementó

  Életem delén – mint sokan mások is tevék eltöprengtem én, hová is sodort a kerék, mit sorsnak hívunk oly sokan és szapuljuk unos-untalan. Gondoltam könnyíthet lelkemen, ha sok hőstettem felfedem, s kiállhatok majd délcegen, mint Szupermen, ki sosem pihen. De mind mélyebbre ástam múltamban, egyre jobban ámultam, hisz rá kellett jönnöm csakhamar, hogy a …

+ Read More

Vágyakozás

Vágyakozás

Az Éjszaka egyszer megirigyelte a Nappal színeit, nyüzsgő világát. Szerette volna, ha az ő idejét is az a mozgalmas, élettel teli világ tölti be, ami a világosságra volt jellemző. Leginkább a Szivárványt szerette volna elcsábítani. Ő ugyan még soha nem látta, de egyszer hallotta, hogy az egyik kósza csillag mesélt róla. Azóta legtitkosabb vágya volt, …

+ Read More

Egyéjszakás kaland

Egyéjszakás kaland

Kevesen tudják, hogy a múzeumok éjszakája a sejtelmes elnevezésen túl valóban ezernyi titkot rejt. Egyes múzeumokban máskor is igen mozgalmasak az éjszakák. Ezt még kevesebben tudják. Ahogy leszáll az éj, a kiállítások megelevenednek, a múzeumok lakói végre kinyújtóztathatják fáradt, egész napos mozdulatlanságtól elmerevedett tagjaikat. Ilyenkor jut idő a társasági életre, a csevegésre, a múlton való …

+ Read More

Megszelidítve

Megszelidítve

Béla egészen kicsi kora óta tudta, hogy a szörnyeteg benne lakozik. Sokszor csak nagy küzdelmek árán sikerült megfékeznie a kitörni készülő fenevadat. Ahogy felcseperedett, egyre kevésbé tudta kontrollálni és nem is igazán akarta. Egyszerűen csak szabad folyást engedett a dolgoknak. Ilyenkor nem ismert sem embert, sem istent. Ha a vörös köd a fejére szállt, a …

+ Read More

Lélekfitnesz

Lélekfitnesz

A mai fiatalság sajnos egyre kevesebb időt tölt könyvolvasással. Így aztán a tudomány és a kultúra vagy ragad rájuk, mint a kosz, vagy nagy ívben elkerüli őket. Legalábbis Pozderka Elvira könyvtáros sokszor hangoztatta ezt a véleményét. Ő maga nem vétetlenül választotta jobb időket és valaha nagyobb megbecsülést látott szakmáját. Bolondja volt a könyveknek. Elég volt …

+ Read More

Hold-ON

Hold-ON

A Hold udvarában irtó nagy volt a felfordulás. Na, nem mintha más alkalmakkor olyan nagy nyugalom lenne a jellemző. Az egymást követő ciklusok csak nekünk tűnnek unalmasnak. Az igazság az, hogy a zökkenőmentes üzemmenet igen nagy szervezőmunkát igényel. Persze mi földi halandók ebből nem túl sokat érzékelünk. Most őszintén! Nem túl gyakran jut ideje manapság …

+ Read More

Rokonlelkek

Rokonlelkek

Valamikor az idők kezdetén történt, hogy egy Csillag rákacsintott a tengerre. Nem volt ebben semmi kacérság, inkább egy pajkos kis gesztus volt részéről. Barátot keresett és úgy látta, vagy ebből az irgalmatlan távolságból inkább úgy képzelte, hogy a Tenger nagyon magányos lehet. Mert ugye hiába volt nagyon nagy, mégiscsak egyedül volt. Akárcsak a Csillag. A …

+ Read More