Hinta

Hinta

A hinta előre megy, a hinta hátra megy, a hinta fel megy, a hinta le jön, a hintán lobog utánam piros szalagos fonott copfom és kacagásom, nem félek a hintán, Apa löki magasra, tudom hogy elkap, ha a hintából ki akarok szállni, csak szólnom kell, de most nem akarok még kiszállni, ez jó nagyon, most nem Apával játszok, hanem Pistivel, betekeri a hintát aztán elengedi, tekeredik, aztán kitekeredik, egyre gyorsabban, a végén ránt egyet, ez jó játék, szeretek Pistivel játszani, kicsit szédülök, Ó megint repül a hajam, szalag már nincs benne, fonott copfom sincs, kezemben vattacukor, a körhintán vagyok, sikítok, mert ez jó, de nem félek, csak egy kicsit, mert magasan vagyok a libikókán, mert megint Pistivel játszunk, csak most máshogyan, ez is jó, most sem félek, tudom hogy megtart, most ketten hajtjuk a hintát, egyensúlyozunk, fel, aztán le, néha kicsit döccenünk, amikor földet érünk, döngicsélnek a bogarak, most nagyon jó, a hintaágyon nagyon meleg van, de nem baj, mert hideg limonádét szürcsölünk, a napernyő alatt a hintaágy lustán mozog előre, hátra, olyan andalító, most minden tökéletes, szeretném, ha örökké tartana, lágy szellő fújdogál, azt hiszem lecsúszott a takaró ölemből, erre felébredek, fáznak öreg csontjaim, a hintaszék álmosan nyikorog, a hinta előre megy, a hinta hátra megy…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.